Most hogy elbúcsúztunk Ázsiától  (Nyugalom, csak elrepültünk onnan, a blogon még rengeteg ázsiai poszt, útleírás és videó lesz!) , és három átszállással eljutottunk a csendes amerikai hipszter kisvárosra emlékeztető Wellingtonba, ideje listába rendezni az elmúlt három hónap legmeghökkentőbb tapasztalatait: hogy mégis hogyan hallottak Magyarországról Ázsiában, hogy honnan ismernek minket egy malajziai faluban, vagy éppen Dél-Kínában, a hegyek közt.

És akkor jöjjön a Nagy Miről ismerik Ázsiában Magyarországot toplista!

Az öt legmegdöbbentőbbet gyűjtöttük össze, így nem fért bele Puskás, Sri Lanka-i akcentussal Puszkász, aki tényleg még mindig a legismertebb magyar, így semmi megdöbbentő nincs abban, hogy mindenki emlegette a tuktuk sofőröktől kezdve az egyetemi docensekig. Az viszont megdöbbentő, hogy Orbán Viktort senki sem említette egyszer sem, pedig sok utazási fórumon mesélték, hogy ő mostanában a legismertebb magyar keleten. Hát mi egyszer sem találkoztunk a hírével, ami lehet, hogy megdöbbentő, de a listára a meg nem említéssel nem fért fel.

5. A telefon, ami nem is magyar, hanem finn

Az ötödik helyre nálam a Nokia futott be, a kis butatelefonok többet tettek az országimázsért, mint megannyi megvásárolt promóriport a budapesti fürdőkről és a Kilenclyukú hídról a CNN-en. Sőt a Nokia még Palvin Barbarát is veri, tényleg minden második tuktuksofőr ha megtudta, hogy magyarok vagyunk, elővette a telefonját, és büszkén mutogatta, hogy ott a hátlapon a felirat: Made in Hungary. 

4. A kürtös kalács, csak ékezet nélkül

A negyedik hely nálam a malajziai kürtőskalácsé, meg amúgy a kürtős kalácsé, tele van Ázsia olyan vállalkozókkal, akik nagy ötletnek tartották a magyar édességet, aztán nagyon belebuktak ebbe. Malajziában még tartja magát az ékezet nélküli kurtos kalacs, ami nem meglepő, hiszen fagyival turbózták fel és kókuszba hengergetik. A bolt eladói egyébként nem tudták hol van Magyarország, viszont a főnök gondoskodott róla, hogy mindig tisztában legyenek azzal, mennyi is ott a pontos idő: ott függött az óra a pénztárgép felett, ahogy New York, Paris és Tokió időzónáját mutatják a fontoskodó, multinacionális nagyvállalatok recepcióin.

3. Aki tényleg ismeri a magyar focit

Balin áztunk éppen bőrig a szépen gondozott rizsföldek közepén, amiket turistalátványosságnak tartanak, nem azért hogy rizst termesszenek. Persze a végeredmény ugyanaz: rizs terem a pálmafákkal szegélyezett meredek teraszokon, csak ez pár évtizede még nem érdekelt senkit, most meg kávézókból lehet nézni, ahogy a földművesek a sáros vízben gázolnak. És egyébként sem földművesek már azok, hanem tájépítészek. 

Na, itt áztunk el, de úgy mintha egy tóba ugrottunk volna fejest. Aztán az eső elállt, de  a levegő nehéz volt még és gőzölgött az aszfalt, mint a vasárnapi húsleves, én meg vizesen is szomjas lettem a párában fuldokolva. 
Egy boltban vizet akartam venni, de csak kóla volt, a hatvan feletti idős, ősz hajú férfi, aki egyszerre kávézó tulajdonos, bolti eladó és földműves, pedig megkérdezte, honnan jöttem, mire mondtam, hogy Hungary, ő meg nem azt válaszolta, amit ilyenkor általában szokás, hogy aha. És még csak nem is azt, hogy Puskás.

Az üveges értetlenséghez már hozzászoktam, ahogy ahhoz is, hogy jönnek a 6:3-mal, meg hogy milyen jó a magyar foci, nem tudom, hogy honnan hallottak róla, de tény: Puskást nagyon sok idős ember emlegeti Sri Lankától Malajziáig.

Nem, az idős eladó mélyen a szemembe nézett és kicsit szomorúan, de együttérzően annyit mondott: Régen jó volt a magyar foci, de ma már. Majd még legyintett is.

Gondoltam, biztos nézte a futball EB-t 2016-ban, van ilyen, amióta minden viskó oldalából kiáll egy parabolaantenna. De ami ezután következett az mellbe vágott:

-Nagyon szomorú voltam, amikor kiesett a Vasas - mondta a férfi, és onnan tudtam, hogy azért olyan mély kapcsolata még sincs az angyalföldi csapattal, mert a nevüket úgy ejtette, hogy vaszasz.

-Honnan ismeri a magyar focit? Vannak magyar barátai? Vagy élt ott? -kédeztem kissé megrökönyödve.

De az idős férfi csak mosolyogva legyintett: - Azt se tudom, hogy hol van Magyarország, csak időnként fogadok a meccsekre. A Vaszaszt szerettem, szép a csapat címere. Csak ne estek volna ki az első osztályból. Azon 100 dollárt buktam.

Folytatás következik...